Kékcédula

Az angyalfold.blog.hu által feltöltött Youtube hangfelvételen Szanyi Tibor szocialista szavazók tömeges átjelentkeztetését szabta kampánycsapata feladatául:

"Mindenkit, akit ismerünk nem csak szavazásra kell buzdítani, hanem azért kell felhívni telefonon, és ezt említve megint azért azt hiszem egy kicsit alszunk, mert ugye beszéltünk róla, hogy mindenki naponta tíz embert felhív, de senki nem hívott fel szinte senkit.

[zúgolódás], Jaj de jó, hogy mondjátok! ["Negyvenhárom levelet még külön megírtam!"]

Bocsánat, elnézést, nagyon megnyugodtam. De viszont most azt kell mondani mindenkinek, hogy nyugodtan szóljon a testvérének, a rokonának, a barátainak még Budapesten belül is, hogy ha teheti, kérje át magát a XIII-ba, feltéve, hogy MSZP-s szavazóról beszélünk. Annyit kell mondani, hogy aki teheti, ne Zuglóban, ne a Ferencvárosban, ne Karcagon, ne Zalaegerszegen, hanem a XIII. kerületben szavazzon, főképpen, ha megbízható ismerősről van szó. Tehát megbízható, tehát nem általában szólogatunk, hanem akiről feltételezzük, hogy ő neki van az ismeretségi körében szintén baloldali szavazó."

Korábban Szanyi Tibor volt az, aki sajtótájékoztatón "figyelmeztetett, hogy az átjelentkezéses szavazás ugyan törvényes, azonban a jog jogszerűtlen használata igenis jogsértő magatartás. (...) Szanyi felhívta a figyelmet arra, hogy az átjelentkezés valójában kényelmi eszköz, amely arra szolgál, hogy megkönnyítse azok életét, akik állandó bejelentett lakhelyüktől távol élnek és szeretnék gyakorolni állampolgári jogaikat. Ennek ilyen módon történő kihasználása nem diákcsíny, hanem antidemokratikus lépés."

Ugyancsak Szanyi Tibor kampánycsapata állította össze az első forduló utáni viccesnek szánt videót, amelyen "Átszavazók Borsodból, Nógrdból, a többségük jobbikos!" illetve "A Viktor is átjelentkezett, itt jön!" poénokat feliratozták a Yamato - Öngyilkos küldetés (Otoko-tachi no Yamato) film végső csatajelenete alá (a Szanyi Kapitány! videót a Mandiner mentette meg a nagyérdemű számára):

I. Bocsánat

Bocsánatot kérek, ha esetleg volt az olvasók között valaki, aki az én felbújtásomra csapott fel voksturistának, majd állt sorban órákat. Bocsánatot kérek azoktól is, akik nem trükközés miatt voltak kénytelenek sorban állni mögöttem körülbelül egy perccel tovább.
Mentségemre két dolgot tudok felhozni:

1. Nem számítottam rá, én is négy órát állok/ülök/támaszkodom majd sorban a XIII. kerületi Kassák Lajos Gimnáziumban.
2. Aki velem együtt vagy utánam állt a sorban, az amire sorra került - a négy órás ácsorgás-ücsörgés gyümölcseként -, már tudhatta a kvázi-végeredményt, mely szerint az LMP bejutott, az MDF pedig kiesett, tehát a hezitáló LMP-sek bizton húzhatták be az ikszet, az MDF-esek pedig választhattak a maradék négy lehetőség közül.

II. Nem volt tömeges a visszaélés mértéke

1. A 2006-os választáshoz képest csak 14%-kal nőtt az első fordulóra, és 19%-kal a második fordulóra átjelentkezettek száma (57999-46144-ről 66082-54758-ra).
2. Személyes tapasztalatom is a XIII. kerületben azt mutatta, hogy az átjelentkezettek nagy része nem stratégiai szavazó volt, ahogy végignéztem magunkon, hanem csóró vidéki diák vagy fiatal segédmunkás/irodista, az átlag életkor körülbelül 24 év lehetett.
3. A Mandiner blogon tanar ur számokkal támasztja alá, hogy miért nem igazolható a ubatov-voksturizmus, a tömeges átbuszoztatás egyik párt részéről sem, az Index többször is körüljárta a szavazatturizmus témáját, megállapítva, hogy nincs nyoma tömeges választási csalásnak. Az első fordulóra csak 2487 személy kérte át magát Budapestről Budapestre, közülük az egyik én voltam. :)


III. Első fordulós elemzés

1. Nagyon megbízhatónak bizonyultak a választási térképen a közvélemény-kutatók által megjelölt voksturista-útvonalak. Az első körös töredékszavazat megmentése is működött.
2. Felsült azonban a dupla töredékszavazatos trükköm, mivel a 60%-os részvételi becslések ellenére 64,38%-os volt a részvétel. Így még a roncstérségben, Ózdon is elment a szavazók fele választani.

IV. A jelenlegi voksturista-csalogató rendszer alapvetően hibás

1. Hibás egyrészt az átjelentkezésre adott szigorú törvénnyel járó sorállás, hiszen emiatt sok fiatal vidéki egyetemista lemaradt a szavazásról.
Budapesten majdnem 80%-os volt az ezer főnél kevesebb átjelentkezőt szavaztató szavazókörökben az átlagos részvétel (79,2% felvett/átjelentkezett), ehhez képest a XI. kerületben a 6 órás sornak köszönhetően a 2823 átjelentkező közül csak 1605 állta végig a sort, ami hajnali negyed kettőig (!) állt, ez csak 56.9%-os részvétel azok között a motivált választók között, akik direkt időt szenteltek az átigazolás bürokráciájának. Egyébként ez teljesen érthető is. Racionálisan senkinek nem éri meg hat órát sorban állnia egy választás miatt, főleg ha az politikusokról szól.

Készítettem egy ábrát, amely nagyon jól mutatja, hogy hogyan hűtötte a szavazni szándékozó fiatalok lelkesedését a hatalmas tumultus az ominózus három választókerületben:


Az ábrát az alábbi adatok felhasználásával készítettem:


2. Hibás a döntés másrészt azért is, mert olcsón lehetett volna jobb megoldást találni, hiszen ott van példának egy működő megoldás: a külképviseleti szavazás rendszere.
Az átjelentkezéses probléma tüneti kezelése helyett annak magvát kell kigyomlálni: a trükközés/csalás lehetőségét. Ez egy csapásra lehetetlenné válna, ha például az idei 86 (!) külképviseleti állomáshely mellett felvennének 19 magyarországit is, a megyeszékhelyeket, és ha azt valaki a külhonihoz hasonlóan külön kéri, akkor egy héttel a választás előtt mindenki azon a megyeszékhelyen szavazna, ahol akarna, de a saját lakhelyének jelöltjeire. A külhoni szavazáshoz hasonlóan, a külképviseleti-megyeszékhelyi névjegyzékbe történő felvételkor törölnék őt az egy héttel későbbi rendes választás szavazókörének névjegyzékéből. És az eredmény sem késne, mivel urnabontásra ugyanúgy az eredeti választókerületének voksaihoz kevernék a szavazatát, ahogyan a külképviseleteken szavazók tehették.

Aki nem tud hazamenni, de nem tud/nem akar egy héttel korábban sem elzarándokolni a legközelebbi megyeszékhelyre sem, az ugyanúgy ne szavazhasson, mint ahogyan egy afrikai őserdőben szolgáló magyar missziós nővérnek sem adatik ez meg az afrikai ország fővárosába utazása nélkül.

3. Nem kell ahhoz fizetni egy pártnak, hogy egyesek értelmesen gondolkodjanak. Valószínűleg többen voltunk csalók mint a Fidesz, de kevesebben mint Szanyi Tibor gondolná, akik saját józan paraszti eszüket használva rájöttek, hogy fideszes bástyákban szavazni kevesebb beleszólást jelent. Főleg azok tekinthettek rá a választási térképre, akik Budapesten élnek, de nincsen bejelentett lakcímük. A hozzám hasonló Lidl-birkáknak már az érzés is megérte, hogy most 100 forinttal olcsóbban kapom a sajtot, azaz elvileg duplanullát ér a szavazatom az egyszerű nulla helyett. :)

Szerintem a hozzám hasonlók meg is érdemelték a 4 órás sort, egyébként is, feltehetően az egyes pártok szimpatizánsai között arányosan akadtak ilyen önszorgalmi birkák. Viszont az a tény, hogy most nem éltek vissza tömegesen és részre hajlóan a rendszerrel, még nem ok arra, hogy ne kellene ezt a törvényt sürgősen rendbe rakni, egyrészt a Civil Mozgalom választási csalási felhívása szép példa (ha egy tizeddel többet kapnak, akkor már járna nekik az állami támogatás), másrészt az egyenlőségnek nem csak a gyakorlatban kell működnie.

A választási eljárásnak és az eredménynek sziklaszilárd alapon kell állnia, hiszen ez biztosítja a demokráciába vetett választói bizalmat. Ha négy év múlva kialakulna egy 2002-höz hasonló öldöklő fej-fej melletti verseny, ahol történetesen egy mandátumon múlna az új kormány színezete, akkor ott sokan nem tudnák egy legyintéssel elintézni a jelnlegi átjelentkezési turizmus tényét.

V. Hajrá turisták!

Nagyon remélem, hogy a szavazatérték-optimalizálásnak 2014-re vége szakad, de aki ügyesen jelentkezett át a második fordulóra, annak hajrá 25-ére, kitartást a sorhoz! :)

Klasszikus bűncselekmény volta ellenére a Kékcédula blogon helye van a láncszavazásos csalásnak is.

Probléma: a szavazatvásárlást az erkölcsi és büntetőjogi gátakon kívül az is megnehezíti, hogy még ha találunk is titokban lefizethető (általában nagyon szegény és műveletlen) szavazókat, senki nem tudja leellenőrizni, hogy ők végül a megfizetett helyre húzzák-e be az ikszet a szavazófülke magányában.

Megoldás: a lefizető tölti ki a szavazólapot, a szavazó csak bedobja azt.

A láncszavazás menete:

1. Az első lefizetett jelentkező bemegy a függönnyel takart szavazófülkébe, zsebre teszi a szavazólapokat, majd a borítékot üresen az urnába dobja.

2. A kihozott szavazólapot a távolban várakozó lefizető kitölti, átadja a következő szavazónak, aki már a kitöltött cédulával lép be a szavazóhelyiségbe, hogy bedobja azt. Az ígért júdáspénzt pedig mindenki csak a kihozott üres szavazólapja ellenében kapja meg.

3. Tehát miden kapott szavazólapot a soron következő megélhetési csaló dobja be az urnába.

4. Végül az utolsó szavazó bedobja a saját voksát is.

A fentiek még bebiztosíthatóak úgy is, hogy a lánc első tagja - egy megbízható személy - a szavazólap mellett az eredeti borítékot is kicsempészi, és egy magával vitt borítékot dob csupán be. Így tehát a szavazólap kitöltésén túl később már beborítékolva lehet átadni minden bérvoksolónak, akik azt így nem tudják érvénytelenné tenni (például egy második jelölt beikszelésével). A láncszavazáshoz talált célszemélyeknek nem feltétlenül kell helyinek lenniük, maximum átjelentkeztetjük őket a kívánt választókerületbe...

Nincsen bizonyíték, hogy valaha alkalmazták volna a fenti gyakorlatot, de legendák szép számmal keringenek. Ami biztos: ez vastagon bűncselekmény és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki ebben részt vesz.

Már 114000 felett (62449 fő az első fordulóra 52225 pedig a másodikra) jár az átjelentkezések száma, ami jóval több mint négy éve.

A már bemutatott csaláson (a töredékszavazatot megmentő második fordulós átjelentkezésen) kívül van egy másik trükk is a dupla szavazásra egyéniben.

A dupla töredékszavazatos csalásnál nem is próbálunk meg a második fordulóban győztesre szavazni (például mert nincsen egyéniben esélyes pártunk). Ennek előfeltétele, hogy olyan választókerületbe kérjük át magunkat ma délután négyig a második fordulóra, ahol érvénytelennek ígérkezik az első forduló. Ha valaki ilyenkor az első fordulóban máshol, érvényes de eredménytelen egyéni szavazatot ad le, és nem a később győztest támogatja (ami kis pártok esetén garantált ;), akkor a később vesztesre leadott egyéni első fordulós szavazatok felkerülnek az 5%-ot elért párt országos listájára kompenzációs voksként.

Ha kizárólag a második fordulóra átjelentkezett választókerületben az első fordulóban nem megy el a választásra jogosultak legalább 50%-a, akkor az egyéni választás érvénytelen, és az eredmények nem számítanak, azt megismétlik. A választási törvény szerint ilyenkor a második fordulóban mindenki indulhat, továbbá a második fordulóban leadott szavazatokból képződnek a vesztes jelöltek után járó országos kompenzációs listás töredékszavazatok.

Tehát ha előre meg tudjuk becsülni, hogy hol lesz érvénytelen az első forduló, akkor oda érdemes lehet átjelentkezni a második fordulóra. A közvélemény-kutatók 60% körüli részvételre számítanak (a Medián, a Tárki, a Nézőpont Intézet és a Szonda Ipsos 60% körüli becslésével ellentétben a Gallup a 2006-os részvételt megközelítő választói aktivitást prognosztizál), de természetesen nehéz ezt előre megbecsülni.

60%-os részvételt feltételezve a korábbi részvételi szórás alapján várható, hogy lesz érvénytelen első fordulós választókerület:

Az alábbi táblán láthatóak a 1998-2006 közötti renitens érdektelen választókerületek (1998-ban, 56% feletti országos részvétel mellett 31 érvénytelen választókerület volt):

A fenti listából kiemelten kezelendő Fejér megye 6-os választókerülete, Sárbogárd, mivel a mellet, hogy itt átlagosan 10%-kal maradt a részvétel az elmúlt három választáson, az egyéni mandátum sorsa is lefutott: biztos fideszes kerületnek ígérkezik (további részvételi statisztikák megszállottaknak).

Aki élni szeretne a dupla töredékszavazatos trükkel, az tartsa szem előtt, hogy ahol eredményes az első fordulós egyéni választás, az már sehol nem szavazhat a második fordulóban, ezért akkor az első fordulóra is át kell jelentkeznie.

Kis pártok csalói: irány Sárbogárdra (Fejér 6-os választókerület, MDF) vagy Dabasra  (Pest 14-es választókerület, LMP) átjelentkezni 25-ére ma négyig! ;)

Aki nem jelentkezik át holnap, április 9. délután 4-ig a helyi választási irodánál április 25-re, a második fordulóra, az később már nem szavazhat a lakóhelyétől távol. Nyilván oda kell átkéredzkedni, ahol kevésen múlik majd az egyéni mandátum sorsa. Több becslés is született az első fordulóra. Török Gábor decemberi elemzése szerint a Jobbiknak sehol, az MSZP-nek pedig csak néhány választókerületben lehet valós esélye a végső győzelemre:

Ehhez hasonló listát állított össze lábatlan az Index fórumán:

Az Index 14 körzetben jósol szocialista reményeket:

A legösszetettebb elemzést talán a Republikon Intézet tette közzé, ők a leendő parlament személyi összetételét is megpróbálták megbecsülni.

A Republikon Intézet szerint "Kimagaslóan a legjobb esélye erre Angyalföldön Szanyi Tibornak és Tóth Józsefnek (19. és 20. választókerület) van. A további mandátumok sorsa bizonytalanabb, ám megítélésünk szerint még két egyéni választókerületben lesz képes győzni szocialista jelölt: Óbudán Orosz Sándor (3. választókerület) és Újpesten Csizmár Gábor (5. választókerület) személyében.", további nyolc, döntően budapesti és szegedi választókerületben győzhet az MSZP jelöltje.

"A Jobbiknak megítélésünk szerint legfeljebb 6 kelet-magyarországi körzetben van esélye az egyéni győzelemre, de közülük Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5., ózdi választókerülete az egyetlen, ahol ez valószínűnek tűnik."

Fontos feltétel, hogy csak az szavazhat a második fordulóban, aki az első forduló során olyan kerületben szavazott, ahol az egyéni képviselői hely érvénytelenség vagy eredménytelenség miatt ugyancsak a második fordulóra marad, tehát első fordulóra is érdemes bizonytalan választókerületbe átjelentkezni, továbbá átjelentkezésnél a két forduló során nem kötelező ugyanoda átkéredzkedni.

Még senki nem késett le az átjelentkezésről, ehhez az alábbi lapot kell csupán kitöltenie és leadnia a helyi választási irodánál (kitöltéshez kattints a képre):

Az Országos Választási Iroda adatai szerint mostanáig 40845-en jelentkeztek át más településre április 11-re, és 35725-en április 25-re.

Az MDF 5%-ához minden Nógrádból, Somogyból és Vasból átjelentkező szimpatizánsra szüksége lehet, ugyanis a fenti megyék szavazói csak más megyékbe átjelentkezve szavazhatnak az MDF listájára, hiszen itt nem lesz rajta a párt neve a szavazólapokon.

A töredékszavazat-szaporítási trükkön kívül hasznos lehet az átjelentkezés az LMP számára is, mivel a 176 egyéni kerületből csak 92-ben lehet a párt jelöltjére szavazni, akire leadott voks felkerülhet az országos kompenzációs listára.

A három nagy párt szimpatizánsai második fordulós átjelentkezéssel Budapest szocialista kötődésű kerületeiben (például Újlipótváros) és a jobbikos Borsodban (például Ózd) csatázhatnak eséllyel a közvélemény-kutatók szerint.

(Át)jelentkezési határidő: 2010. április 9.

Jelen leírás sértheti a választási eljárásról szóló törvény 89. §-át ("Az igazoláskérés célja nem lehet a választás eredményének a joggal való visszaélést megvalósító befolyásolása"), így annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kockázatok és mellékhatások tekintetében mindenki kérdezze meg ügyvédjét.

Korábban ismertettem már a tömeges átjelentkezéses csalás menetét. Röviden: az első fordulóra tömegesen átjelentkezett választókat szervetetten leszavaztatja az adott párt egy választókerületben, ahol így az egyéni mandátum rögtön eldől, majd a második fordulóban egy másik, még eldöntetlen választókerületben szavaztatja őket tömegesen, megválasztva ott is a jelöltet, így tehát az átjelentkezők összesen két egyéni mandátumról döntenek), majd megpróbáltam leírni, hogy a csalás olyan mértékű mozgósítást követelt volna meg, amely drága és nyilvánvalóan kiderül, így a rá fordított munka és presztízsveszteség nem állt volna arányban a potenciális politikai haszonnal (ugyanannyi szavazóval több mandátum), tömegek mozgatása nélkül pedig nem használható. Ezt a kiskaput egyébként is bezárták: a 2010-es választásokon már csak az szavazhat április 25-én a második fordulóban az elsőtől eltérő választókerületben, akinek a szavazata nem eredményezett még egyéni mandátumot.

A jelen trükknél is a dupla szavazat kreálása a cél: az első fordulóban leadott egyéni szavazatunk az országos kompenzációs listán akkor is hasznosuljon, ha a második fordulóban általunk támogatott egyéni jelölt történetesen győz. Ez a trükk egyénileg alkalmazható, nem kell hozzá buszoztatással járó tömeges átjelentkezés sem. Átjelentkezés nélkül az egyéni szavazatunk csak egyszer hasznosulhat, vagy az egyéni mandátum megnyerésekor, vagy az országos listán. Természetesen a trükköt logikus ötvözni az olcsó területi listás mandátumokat jelentő átjelentkezéssel, mivel így nagyobb eséllyel adunk területi listás mandátumot pártunknak.)

A trükk menete:

1. Ki kell választanunk azt a választókerületet, ahol az első fordulóban fogunk szavazni, ide jelentkezünk át az első fordulóra. A kiválasztásnál arra kell törekedni, hogy olyan választókerületet válasszunk, ahol: a) nagy valószínűséggel két forduló lesz (mivel ha itt az első fordulóban eldől az egyéni mandátum sorsa, akkor már sehol nem szavazhatunk a második fordulóban), b) a második fordulóban ebben a körzetben várhatóan ne az általunk támogatott jelölt nyerjen (mivel ekkor a nyertesre leadott első fordulós szavazatokat nem kompenzálják az országos listán).

Példák az első fordulóra számba jöhető választókerületekre:

- Fideszes szavazóknak: Újlipótváros, mivel itt a legvalószínűbb az MSZP-s jelölt második fordulós győzelme,

- MSZP-s szavazóknak: Heves, mivel, itt is lesz második forduló, valószínűleg fideszes győzelemmel, és kevés területi listás szavazattal is lehet megyei listás mandátumot szerezni),

- Jobbikos szavazóknak: Dombóvár, itt a második forduló várhatóan a Fidesz és az MSZP párharcáról szól majd (továbbá az országban itt a legolcsóbb a területi listás mandátum is.)

2. Meg kell határoznunk, hogy kedvenc pártunk melyik választókerületi jelöltjének jósolunk valós, de nem biztos esélyt a végső győzelemre, akit támogatni szeretnénk a második fordulóban, és oda kell átjelentkeznünk szavazni.

(Ebből rögtön következik, hogy a trükk csak a Fidesz, az MSZP és a Jobbik támogatói körében alkalmazható, azonban ők adják a szavazók 85-90 százalékát. De a két kisebb párt, az MDF és az LMP támogatóinak is érdemes lehet átjelentkezni, viszont más okból (lásd itt). A választókerület kiválasztásához segítségül szolgálhat, hogy a pártok céljai közül melyik elérésében szeretnénk aktívabban részt venni.

Fidesznél választhatjuk valamelyik korábban inkább szocialisták által dominált - például budapesti - választókerületet, jobbikosok választhatják Ózdot, szocialista szimpatizánsok pedig választhatják Angyalföldet

A fentiek szerinti szavazás pozitívumai:

a) az egyéni képviselőre leadott első fordulós töredékszavazatunk így biztosan nem vész el, hanem felkerül az országos listára (függetlenül attól, hogy a második fordulóban sikerül-e győznie a pártunk képviselőjének), a kompenzációs listán pedig körülbelül minden ötvenezredik szavazatra jut egy kiosztott mandátum,

b) olyan területi listát támogathatunk, ahol már kevesebb szavazattal is mandátumhoz juthat pártunk,

c) a második fordulóban pedig olyan egy jelöltet támogathatunk, aki valóban rászorul a szavazatunkra, de nem reménytelen a helyzete.

Mára egyértelművé vált, hogy a Fidesz fogja megnyerni a választásokat, azonban ezen túl több kérdés eldöntetlen maradt. Ha valaki egy párt szimpatizánsaként az átjelentkezését tervezgeti, akkor annak feltétlenül tisztában kell lennie azzal, hogy mi a pártja célja az áprilisi parlamenti válsztásokon. Öt pártnak van reális esélye mandátumszerzésre, szerintem ők a következő deklarált és ki nem mondott célok felé törnek:

- Fidesz-KDNP:
 a) a mandátumok 2/3-ának, (258 képviselő) elérése egyedül az alkotmánymódosító többséghez,
 b) de legalábbis stabil abszolút többséget szerezni egyedül,
- MSZP:
 a) második legnagyobb erőként váltópárt maradni;
 b) a minősített többségű törvény- és alkotmánymódosítást blokkoló 1/3-os kisebbség  (129 képviselő) elérése a Fidesztől balra lévő erőkkel együtt, 
- Jobbik:
 a) a második erővé válva megelőzni az MSZP-t,
 b) a fideszes 2/3 csak velük együtt legyen meg,
- MDF, LMP: minden megyében legyen területi listájuk, a cél a parlamentbe jutás (5%).

Csak a fentieket figyelembe véve próbálhatjuk meg kiszámolni, hogy nagy valószínűséggel melyik választókerületekben lesz a kedvenc pártunknak valódi szüksége a szavazatunkra, ha azt feltételezzük, hogy a párt a fenti céljához közeli támogatottságot kap áprilisban.

Bár az 1989-ben elfogadott választási törvény a 176 egyéni választókerülettel nagyjából egyenlő számú szavazóra parcellázta fel a megyéket és a fővárost, és a területi mandátumok is arányosan kerültek kiosztásra, azonban a demográfiai folyamatok (urbanizáció, elvándorlás, természetes fogyás stb.) mára aránytalan különbségekhez vezettek. Az Alkotmánybíróság már 2005-ben határozatban (22/2005. (VI.17.)) kötelezte az Országgyűlést, hogy az egyenlő választójog alapelvét sértő a torzulást 2007 közepéig szüntesse meg, így azóta mulasztásos alkotmánysértést követ el a parlament.

(Forrás: A választókerületi rendszer határainak újrarajzolása, KDNP-s Barankovics Alapítvány, 2008)

2006-ban Tolna 4-es választókerületében, Dombóváron 17632-en jelentek meg a második fordulóban, míg Pest 8-as választókerületében, Érden 45384-en, így jóval több mint két és félszeres különbség volt a két egyéni mandátumról döntő szavazók száma között. Ugyanez megmutatkozik a megyei listás mandátumok kiosztásának torzulásában is: Tolnában elég volt 25992 szavazat egy listás mandátumhoz, míg Pest megyében 40898 területi listás voksra jutott csak egy megyei mandátum. Tehát közvélemény-kutatási adatok teljes ignorálása mellett is megéri például egy érdinek mindkét fordulóban mondjuk Dombóvárra átjelentkeznie, ahol sokkal hangsúlyosabb úgy az egyéni mint a listás voksa.

A közvélemény-kutatásokat mégis érdemes figyelembe venni a szavazatmaximalizáláshoz, mivel nem minden leadott szavazat hasznosul egyéni és területi listás mandátum formájában. A képviselőt közvetlenül nem eredményező szavazatok bár nem vesznek teljesen el, mivel töredékszavazatként az országos kompenzációs listára felkerülve még adhatnak mandátumot, viszont sokkal több töredékszavazat kell hozzá. 2006-ban például 9000 egyéni dombóvári voks már mandátumot ért, 26000 listás szavazattal pedig Tolnában bármelyik az 5%-os országos küszöböt átlépő párt megyei képviselőt küldhetett, de az országos listán a mandátumkiosztási algoritmus (d'Hondt mátrix) szerint minimálisan 49349 töredékszavazat kellett egy kompenzációs mandátumhoz, így egy rossz átigazolás akár kisebb beleszólással is járhat végül.

Az ominózus csalás lehetősége

A 2006-os választásokon tömeges átjelentkezéssel a nagy pártok akár el is csalhattak volna egy-egy kiszemelt választókerületet amennyiben célzottan jelentkeztettek volna át saját szavazókat csak az első fordulóra a kiszemelt kerületbe más, általuk dominált oszágrészekbők, így tömeges voksturizmussal akár már az első fordulóban eldönthették volna az adott mandátum sorsát. A második fordulóra pedig ki-ki hazautazhatott volna a saját választókerületébe szavazni, ahol az egyenletes kijelentkezés miatt nem vesztette volna még el a szavazást a helyben népszerű jelölt. Ezt a módszert a média mellett (például Magyar Narancs Voksturizmus című keretes írása is ismertette) az Országos Választási Bizottság és a pártok is felismerték, éppen ezért a 2007. évi CXXVIII. törvényben kiegészítették a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt (89. § (9), (10)), előírva azt, hogy csak akkor szavazhat valaki igazolással a második fordulóban az elsőtől különböző választókerületben, ha ott sem dőlt még el a mandátum sorsa, ahol az első fordulóban szavazott.

A fenti csalás azonban a gyakorlatban nem alkalmazható

Kizárólag nagyon jól szervezett, tömeges átjelentkezéssel lett volna értelme ennek, mivel párszáz átjelentkezővel egy kiszemelt választókerületben nem lehetett volna úgy első fordulós abszolút győzelmet szerezni (mivel több mint három jelöltet feltételezve az összes szavazat több mint felét kell megkapni), csak akkor, ha valójában a helyi jelölt a második fordulóban egyébként is nyert volna. Így a tömeges átjelentkezés nagyon feltűnő, drága és szinte kivitelezhetetlen volta miatt a gyakorlatban megvalósíthatatlan lett volna. Amennyiben azonban csak néhány száz szavazó jelentkezik át valahova, ahol egyébként is nyerne a jelöltjük a második fordulóban, akkor az átjelentkezettek - mivel győztes jelöltre szavaztak - az egyéni képviselőjelöltre leadott szavazatukat az átjelentkezéskor valójában elpazarolják, mivel aki az első fordulóban olyan jelöltre szavaz, aki egyéni mandátumot szerez, annak voksát "hasznosultként" tartják számon, így nem is képződik belőle kompenzációs szavazat az országos kompenzációs listán.

Így bár a jogalkotók nagyon elégedetten nyugtázták, hogy megoldották az átjelentkezéssel járó legnagyobb problémát, valójában az átjelentkezés egyik látszatproblémáját orvosolták csupán, hiszen a fentiek szerint a módszer a tömegesség szükségessége miatt gyakorlatilag egyébként is használhatatlan lett volna, anélkül pedig a töredékszavazatok miatt matematikailag is bünteti a trükközni szándékozó pártot a törvény.

Török Gábor a Nyerhet-e a Jobbik egyéni mandátumot? című bejegyzésében arra a következtetésre jutott, hogy jobbikos egyéni képviselőjelölt tavasszal gyakorlatilag sehol sem nyerhet, mivel a fideszes jelölt nem fog sehol visszalépni, a második fordulóra pedig csak három jelölt (Fidesz, MSZP és a Jobbik) marad, ahol a jobbikos nem várható befutó helyre.

Úgy látom azonban, hogy Ózdon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. választókerületében) nyerhet a Jobbik jelöltje, Kisgergely András, a következők miatt:

Ha megfigyeljük az 1998-2006-os országgyűlési választások első fordulóinak statisztikáit, akkor látható, hogy a választókerületben az országos átlagtól egyre jobban elmarad a válazstáson való részvétel.

(forrás: Országos Választási Iroda)

A 2010-es választásokra nem várhatunk 60% feletti országos részvételt, így nagy valószínűséggel Ózdon az első fordulóban nem jelenik meg az összes választó legalább 50%-a. A törvény szerint érvénytelen első forduló esetén a második fordulóban minden jelölt újra elindulhat. Várhatóan körülbelül öt képviselőjelölt méretteti meg magát a kerületben, akik mindannyian próbálkozhatnak április 25-én is (bár elképzelhetőek visszalépések). A kis pártok jelöltjei nem a szélsőjobbos jelölttől vesznek el potenciális szavazatokat, hanem az MSZP-től és a Fidesztől. 2006-ban az első fordulóban itt a következő egyéni eredmény született: MSZP-s: 59,93%, fideszes: 26,46%; a 2009-es Európai parlamenti választást a választókerület bázisában, Ózdon a Jobbik kis híján a legtöbb szavazatot szerezte (Fidesz: 35,11%, Jobbik: 33,24%, MSZP: 23,47%).

Ha április 11-én a Jobbik az első fordulóban a most mért 15% körüli országos eredményhez képest több szavazatot kap, akkor a várható országosan nyertes Fidesz mellett a Jobbik a 2009-es átütő eredményét is felülmúlná. Emellett az is várható, hogy az MSZP a kampányban le fog dolgozni a 2009-es hátrányából a Fidesz kárára. Bár nem ismerem a választókerületet, de a papírforma szerint ez az egyéni mandátum könnyen lehet a Jobbiké.

Szerintem máshol valóban nincs reális esélye a Jobbiknak, csak Ózdon. A Heti Válasz által emlegetett (Honnan jön a Vona-csapat?) másik Jobbik-fellegvárban (tiszavasvári és szerencsi központtal) érvényesnek ígérkezik az első forduló, hiszen négy éve is bőven 60% felett volt a részvétel, tehát a második fordulóra a Fidesz jelöltjének ölébe hullik a kieső kicsik szavazata, de legalábbis többet profitál majd belőlük, mint a jobbikos jelölt.

Ennek megfelelően az a jobbikos szavazó, aki olyan jobbikos egyéni képviselőjelöltre szeretne szavazni, akinek reális esélye van a győzelemre, annak érdemes megfontolnia egy ózdi kirándulást április 25-re, és ha már arra jár, akkor akár át is jelentkezhet Ózdra szavazni...

#1 Kis pártok támogatóinak listaturizmusa

Mint azt az előző bejegyzésben kifejtettem, idén könnyen előfordulhat, hogy az MDF és és az LMP (hiszen úgy tűnik, hogy a három nagy párton kívül csak nekik van valós esélyük az 5%-os küszöb átlépésére) nem tud majd minden megyében listát állítani. Ha ez valóban bekövetkezne, az nagyon megnehezítené ezeknek a pártoknak a bűvös 5% elérését, mivel a listával nem rendelkező megyékben fizikailag sem lehet az adott pártra voksolni, így tehát a listával rendelkező megyékben értelemszerűen még több szavazatot kell kapnia egy ilyen pártnak, hogy országos átlagban átlépje a küszöböt.

Mit tehet az a szimpatizáns, akinek a megyéjében kiesik az a párt, amelyik az egyetlen választható lehetőséget kínálja?
a) otthon maradhat,
b) vagy átjelentkezhet a lakhelyéhez legközelebb eső másik megyében található településre.

#2 Antipatikus helyi jelöltek vagy távoli kedvenc

Ugyanennek a dilemmának egy sokkal gyakoribb változata, ha valamiért nem tetszik a kedvenc nagy pártunk lakhelyünk szerinti megyei listája vagy az egyéni képviselő-jelöltje. Ilyenkor is játszi könnyedséggel átjelentkezhetünk egy nekünk tetsző jelölteket adó településre, és máris megszűntettük azt a frusztrációt, mely a kedvenc pártunk iránt érzett szimpátia és a helyi jelöltek elutasítása miatti ambivalens viszonyból fakad.

Az április 11-i és 25-i választásokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény szabályozza. A 386 képviselőt két fordulóban, illetve vegyes (egyéni és listás) rendszerben választjuk. 176 egyéni választókerületi képviselő mellett maximum 152 megyei listás mandátum illetve minimum 58 országos, úgynevezett kompenzációs listás mandátum kerül kiosztásra. A választásokon egyéniben indulhatnak független jelöltek is, de ezen a választáson gyakorlatilag biztosan nem választunk meg független képviselőt, listát pedig kizárólag pártok állíthatnak (például Seres Mária Civil Mozgalom nevű pártja :).

Nulladik forduló - jelöltállítás
A 176 egyéni mandátumra azok a pártok állíthatnak jelöltet, akik az adott választókerületben (az átlagban kicsit több mint negyvenötezer választójoggal rendelkező felnőtt szavazótól) legalább 750 érvényes ajánlást szereznek.
Ez a kisebb pártok számára nehéz feladat, valószínűleg a két kisebb pártnak (MDF, LMP) nem lesz mind a 176 helyen egyéni jelöltje.
Megyei (és budapesti) listát akkor állíthatnak a pártok, ha az adott megyében a választókerületek negyedében (és legalább kettőben) sikerült egyéni jelöltet állítaniuk. Országos lista állításához minimum hét megyei listát kell tudni állítania egy pártnak. Várható, hogy az MDF-nek és az LMP-nek is lesz majd országos listája, de könnyen lehet, hogy nem tudnak majd mind a 19 megyében és Budapesten is listát állítani.

A szavazás
Április 11-én minden szavazó kettő szavazólapot kap, az egyik lapon a választókerületi jelöltre voksolhat, a másikon pedig egy párt megyei (vagy budapesti) listáját választhatja. Ha a választók legalább fele érvényesen szavaz és emellett az adott választókerületben az egyik jelölt kapta az érvényes szavazatok több mint felét, akkor az egyéni mandátumot már ő kapja. A közvélemény-kutatások szerint az első forduló minden megyében érvényes lesz, mert elmegy a választók fele szavazni. Idén második fordulóra várhatóan a legtöbb helyen nem is kerül sor, hiszen a legtöbb választókerületben a szavazatok több mint felét a fideszes jelölt kapja. Mégis várható, hogy nem mindenhol lesz abszolút többsége a fideszes jelöltnek, ekkor csak a három legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt (várhatóan szinte mindenhol Fidesz, MSZP, Jobbik) indulhat a második fordulóban. Egyes, korábban is kis részvételt mutató választókerületekben idén valószínűleg nem megy el a választók fele szavazni, ekkor az egyéni jelöltek mindegyike újra rajthoz áll a második fordulóban.

Az eredmény
A 176 egyéni mandátumot a nyertes jelöltek kapják. A vesztes jelöltek első (érvényes) fordulós szavazatai azonban nem vesznek teljesen el, az országos kompenzációs listára csúsznak fel. A 152 listás mandátum kiosztásához egy speciális algoritmust használnak, ahol a nagyobb megyékben sokszor nem kel el minden mandátum, amelyek így felcsúsznak az országos listára. Négy éve így a minimumhoz képest hattal több, összesen 64 kompenzációs mandátumot osztottak ki országosan, a lehető legegyenletesebben. Fontos szabály, hogy csak azok a pártok kaphatnak listás mandátumot, akik listái országos szinten elérik az érvényes szavazatok 5%-át. Éppen ezért nagyon valószínűtlen, hogy be tudjon kerülni a következő parlamentbe olyan párt, amelyik nem tud minden megyében listát állítani, hiszen az nem csupán nagyfokú szervezetlenségre utal, de abban a megyében nem is lehet a pártra szavazni.

Mottó:  Az országgyűlési képviselőket (...) a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. (Alkotmány, 71. § (1))

2006-ban nagy port kavart, hogy szemfüles választók (például szerény személyem is) az országgyűlési választások egyik fordulójára átkéredzkedtek szavazni egy másik településre, így ők határozhatták meg, hogy valójában kire akarják adni a voksukat, illetve akár  billegőnek vélt választókerületben segíthették kedvenc jelöltjüket. Azóta módosították a választási eljárásról szóló törvény 89. §-át, sőt e törvény szerint "Az igazoláskérés célja nem lehet a választás eredményének a joggal való visszaélést megvalósító befolyásolása", de továbbra is vígan vissza lehet vele élni:

• "Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol tartózkodik."
  (A választási eljárásról szóló törvény 89. §-ából)

Sokan, több ízben jelezték a problémát, de az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta az erős indokokat:
"A   közvélemény-kutatási   adatok megismerhetősége   alkotmányosan  nem  elfogadható   indok   az igazolással  történő szavazás kizárására, mert ha  a  jogalkotó ezen indok alapulvételével zárná ki a lakóhelytől távol történő szavazás  lehetőségét,  az  a  választójog  aránytalan   (ezért alkotmányellenes) korlátozását eredményezné."
(6/2007. (II. 27.) AB határozat)

A blogban végig tervezzük venni, hogy mikor racionális átjelentkezéssel megpróbálni a többiekhez képest nagyobb súllyal befolyásolni a 2010-es parlamenti választások eredményét (töredékszavazat megmentése második fordulós nyertesre szavazás esetén, billegő választókerületek, választási térképek, aránytalanul kicsi választókerületek, kis pártok népszerű jelöltjei stb.). Véleményem szerint az a tisztességes, ha minél többen pontosan ismerik a lakóhelytől távol szavazás lehetőségét és értelmét, így mindenki maga döntheti el, hogy szeretné-e ha átjelentkezési igazolással, korunk "kékcédulájával" még egyenlőbbé válna.

Az Országos Választási Iroda honlapján megtalálható minden információ arról, hogy mi az átjelentkezés technikai menete: Szavazás Magyarországon a lakóhelytől távol (igazolással szavazás).

Kirándulás

Abban nincs semmi, hogyha valaki éppen kirándul, nagyszülőknél, rokonoknál van a választások alatt és ott szeretne szavazni, ám a választási törvény ezt legalizáló szakasza (1997. évi C. törvény 104. §) szavazatérték-optimalizálásra is alkalmas kiskapu.

Hiszen elég, ha az ember megnézi, hol lesz a legszorosabb a verseny, és "éppen oda megy kirándulni". Pláne, ha nem egyedül tesz ezt, hanem a párjával, gyerekével, testvérével, szüleivel, barátaival.

A törvény értelmében pusztán annyit kell tennünk, hogy bejelentjük, hol fogunk a választás napján tartózkodni. Hát persze, hogy az egyéni jelöltek legszorosabb versenyének színhelyén...

"Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek."

Ezzel korábban, például 2006-ban, a szavazat értéke annyiban is felértékelődött, hogy a bejelnetett településen, kerületben, ha több választókerület is volt, szabadon szemezgethetett a választópolgár az utolsó pillanatig a szavazókörök, így a választókerületek között, egyfajta söprögetővé válva. Egyenlőbb lett az egyenlők között. Például a XI. kerületben nyugodtan választhatott három egyéni választókerület közül is. Sőt: Ha az első forduló után rájött, hogy egy másik válaztókerülettel jobban járna, nyugodtan át is mehetett a elepülésen belüli másik szavazókörbe. Mára szerencsére ezt kiiktatta a törvény 10. § (2) bekezdése, mely alapján előre kisorsolják, hogy a kékcédulás "igazolással" rendelkező személyek a település/kerület melyik szavazókörében voksolhatnak.

Nincs tehát más teendő, mint kideríteni a fent belinkelt listán kijelöltjelölt kékcédulás igazolásos körzetek közül melyikben a legszorosabb a verseny, majd kirándulást szervezni, pont oda, feltéve, hogy a hazai pálya esélytelen, vagy eleve "túlgyőzött".

"104. § (1) Ha a választópolgár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól - kérheti a névjegyzékbe való felvételét. Az igazolás alapján a választópolgár a tartózkodási helyén szavazhat.

(2) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt egyidejűleg törli a névjegyzékből. Az igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri."

1997. évi C. törvény, a választási eljárásról