Az április 11-i és 25-i választásokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény szabályozza. A 386 képviselőt két fordulóban, illetve vegyes (egyéni és listás) rendszerben választjuk. 176 egyéni választókerületi képviselő mellett maximum 152 megyei listás mandátum illetve minimum 58 országos, úgynevezett kompenzációs listás mandátum kerül kiosztásra. A választásokon egyéniben indulhatnak független jelöltek is, de ezen a választáson gyakorlatilag biztosan nem választunk meg független képviselőt, listát pedig kizárólag pártok állíthatnak (például Seres Mária Civil Mozgalom nevű pártja :).

Nulladik forduló - jelöltállítás
A 176 egyéni mandátumra azok a pártok állíthatnak jelöltet, akik az adott választókerületben (az átlagban kicsit több mint negyvenötezer választójoggal rendelkező felnőtt szavazótól) legalább 750 érvényes ajánlást szereznek.
Ez a kisebb pártok számára nehéz feladat, valószínűleg a két kisebb pártnak (MDF, LMP) nem lesz mind a 176 helyen egyéni jelöltje.
Megyei (és budapesti) listát akkor állíthatnak a pártok, ha az adott megyében a választókerületek negyedében (és legalább kettőben) sikerült egyéni jelöltet állítaniuk. Országos lista állításához minimum hét megyei listát kell tudni állítania egy pártnak. Várható, hogy az MDF-nek és az LMP-nek is lesz majd országos listája, de könnyen lehet, hogy nem tudnak majd mind a 19 megyében és Budapesten is listát állítani.

A szavazás
Április 11-én minden szavazó kettő szavazólapot kap, az egyik lapon a választókerületi jelöltre voksolhat, a másikon pedig egy párt megyei (vagy budapesti) listáját választhatja. Ha a választók legalább fele érvényesen szavaz és emellett az adott választókerületben az egyik jelölt kapta az érvényes szavazatok több mint felét, akkor az egyéni mandátumot már ő kapja. A közvélemény-kutatások szerint az első forduló minden megyében érvényes lesz, mert elmegy a választók fele szavazni. Idén második fordulóra várhatóan a legtöbb helyen nem is kerül sor, hiszen a legtöbb választókerületben a szavazatok több mint felét a fideszes jelölt kapja. Mégis várható, hogy nem mindenhol lesz abszolút többsége a fideszes jelöltnek, ekkor csak a három legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt (várhatóan szinte mindenhol Fidesz, MSZP, Jobbik) indulhat a második fordulóban. Egyes, korábban is kis részvételt mutató választókerületekben idén valószínűleg nem megy el a választók fele szavazni, ekkor az egyéni jelöltek mindegyike újra rajthoz áll a második fordulóban.

Az eredmény
A 176 egyéni mandátumot a nyertes jelöltek kapják. A vesztes jelöltek első (érvényes) fordulós szavazatai azonban nem vesznek teljesen el, az országos kompenzációs listára csúsznak fel. A 152 listás mandátum kiosztásához egy speciális algoritmust használnak, ahol a nagyobb megyékben sokszor nem kel el minden mandátum, amelyek így felcsúsznak az országos listára. Négy éve így a minimumhoz képest hattal több, összesen 64 kompenzációs mandátumot osztottak ki országosan, a lehető legegyenletesebben. Fontos szabály, hogy csak azok a pártok kaphatnak listás mandátumot, akik listái országos szinten elérik az érvényes szavazatok 5%-át. Éppen ezért nagyon valószínűtlen, hogy be tudjon kerülni a következő parlamentbe olyan párt, amelyik nem tud minden megyében listát állítani, hiszen az nem csupán nagyfokú szervezetlenségre utal, de abban a megyében nem is lehet a pártra szavazni.